Dühkitörések gyerekeknél – Megérteni, nem elfojtani

dühös gyerek

Miért fontos, hogy ne csak elnémítsuk, hanem segítsünk megtanulni kezelni a dühöt?

„A düh nem rossz – csak hangos jelzőfény egy belső szükséglethez.”


A düh természetes érzelem. Nemcsak a felnőtt, hanem a gyermek is érezhet frusztrációt, igazságtalanságot, kiszolgáltatottságot – csak míg a felnőtt tanulta az önszabályozást, a kisgyermek még tanulja.

Sokan még mindig úgy gondolják, a dühöt „le kell törni”, „nem illik mutatni”, vagy „a jó gyerek nem dühös”. Pedig a düh – mint minden érzelem – nem jó vagy rossz, hanem információ, amit meg kell tanulnunk értelmezni és kezelni.


Mi állhat a dühkitörések hátterében?

  • Túlterheltség, fáradtság, alváshiány
  • Életkori sajátosság: 2–4 éves korban az érzelmi kontroll még éretlen
  • Kommunikációs akadály: nem tudja elmondani, mit érez
  • Határok keresése, önállósodási törekvés
  • Bizonyos esetekben szenzoros érzékenység vagy idegrendszeri éretlenség is állhat a háttérben

A legfontosabb: a szülő reakciója

Amikor a gyermek dühös, nem minket akar bántani – hanem önmagában küzd egy nagy érzelemmel, amit még nem tud szabályozni. A mi feladatunk: megtartani, nem visszatámadni.

dühös fiú

3 gyakorlati tanács dühkezelési helyzetekhez:

  1. Maradj nyugodt – te vagy a „külső szabályozó”
    Ha mi is elveszítjük a türelmünket, a gyermek nem biztonságot, hanem visszacsapást tapasztal. Ehelyett mondd például:
    „Látom, nagyon dühös vagy most. Itt vagyok, és segítek, amikor készen állsz.”
    Ez határt szab, de elfogadja az érzést.
  2. Adj szavakat az érzelmeknek
    Segíts megnevezni:
    „Ez most csalódottság, ugye? Nem úgy történt, ahogy szeretted volna.”
    Amikor a gyerek érzi, hogy „értem, mi történik bennem”, máris csökken az intenzitás.
  3. Taníts utólag, ne düh közben
    A tanítás akkor hat, ha már megnyugodott a helyzet. Később visszatérhetsz rá:
    „Legközelebb, ha ennyire dühös vagy, elmondhatod ezt is: ‘Most egyedül szeretnék lenni egy kicsit.’”
    Így fejlődik az önreflexió és az érzelemszabályozás.

Hasznos lehet még:

  • Nyugisarkok kialakítása otthon (nem büntetésre, hanem visszavonulásra)
  • Dühöt feldolgozó mesék, rajzok, dramatikus játék
  • Mozgásos levezetés: ugrálás, dobolás párnára, dühkígyó rajzolása stb.
  • Relaxáció tanítása játékos formában

Zárásként egy fontos kérdés:

Mi történne, ha nem a düh elnyomására törekednél, hanem arra, hogy a gyermeked megtanuljon bánni vele – veled, melletted, biztonságban?

Szükség esetén külön változatot is tudok írni:

  • Óvodás korra fókuszálva
  • Szenzorosan érzékeny gyerekek dühreakcióira
  • Testvérféltékenységből fakadó indulatkezelésre
  • Kifejezetten szakembereknek, pedagógusoknak szóló cikkformában

Szívesen segítek ezekben is. Milyen korosztályra vagy esetcsoportokra fókuszálnál a következő bejegyzésnél?

dühös kislány

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top